Várható (volt), hogy a japán atomerőmű-krízis előhozza ismét a "nem akarunk atomenergiát" hangokat. De akkor mégis miből jöjjön a modern kori civilizáció iszonyatos energiaigénye?
A gáz, az olaj, a szén egyrészt elfogy, másrészt a vegyiparnak is kell, harmadrészt szennyez, negyedrészt hihetetlenül alacsony a hatásfoka.
A szélenergia rendkívül kiszámíthatatlan és területtől függően (nem) telepíthető.
A vízenergia megint csak helyfüggő, ráadásul a vizek élővilágát és hajózhatóságát is rontja.
A napenergia telepítése nagyon drága, a változatosság kedvéért helyfüggő, a gyártás során veszélyes hulladékanyagok keletkeznek és a hatásfokától szintén nem lehet hanyattesni.
Az atomerőmű építése drága (de az üzemeltetése olcsó), van (minimális) esélye a komolyabb katasztrófának és radioaktív hulladékot termel.
A fúziós erőmű meg mindig pont 40 évvel később lesz csak elérhető.
Akkor tehát miből legyen elég áramunk?
Én mégis csak az atomenergiára szavaznék, pláne a hirtelen olyan divatossá lett szélerőművekkel szemben. Ugyanis:
A nukleáris energetika történelme óta összesen 32 baleset történt [1], ez kb. kétévente egy eseményt jelent, amiben olyanok is szerepelnek, mint a 2011-es Japán cunami után leállított Onagawa erőmű, ahol a katasztrófa legkisebb esélye sem forgott fent.
Ez a szám a ma üzemben levő, több mint 400 atomerőműre vonatkozik, amelyek nem mellesleg 350.000+ megawattot termelnek éjjel-nappal, minden körülmények között [2].
Ezt az elektromos teljesítményt kb. 240.000 darab 1,5 MW-os szélturbinával [3] lehetne kiváltani, feltéve, hogy sikerülne olyan helyre tenni őket, ahol
a) folyton fúj a szél,
b) nem tiltakoznak a helyiek a zaj miatt,
c) nem tiltakoznak a zöldek a védett madarak miatt.
A szélerőműipar tapasztalatai alapján az ideális terepen is csak 25% körüli az időnek az a hányada, amikor éppen működik a turbina [3], így tehát valós körülmények között közel egymillió szélkereket kellene felállítani, mielőtt lekapcsolnánk az összes atomerőművet.
Erre jönne még akkor a villamos hálózatot üzemeltető cégek szempontjai, akiknek az a dolguk, hogy a villamos termelést összehangolják a villamos energiára való igénnyel. Ugyanis se több, se kevesebb energia nem folyhat a hálózatba, mint amennyit a fogyasztók "kivesznek" belőle. Ezért hát, amikor szélerőműveket terveznek, a mérnökök az ún. "capacity credit" alapján számolnak, ami azt hivatott kifejezni, hogy egy egységnyi szélenergia-kapacitás mennyi hagyományos (értsd ki-be kapcsolható) erőművet képes helyettesíteni úgy, hogy nem fenyeget sem áramszünet, sem az elektromos hálózat túlterhelése.
Ez a szám a németek szerint kb 4% [4], azaz 100 MW-nyi szélenergia telepítése 4 MW-nyi másmilyen erőmű lekapcsolását teszi lehetővé. Még ha a leginkább derűlátó angoloknak is hiszünk, akik 16%-ra tették ezt az értéket, máris ott vagyunk, hogy a világ összes atomerőművének lekapcsolásához hatmillió szélturbinára van szükség
Ha azt is nézzük, hogy egy-egy turbina telepítéséhez 4 hektáros tisztásra van szükség [5] (az a szó, hogy "erdőirtás", mond valamit?), ez a hatmillió turbina épp hogy csak 4000 négyzetkilométerrel igényelne több területet, mint Magyarország teljes területe (Balatonnal együtt).
Ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes turbinák között is kell helyet hagyni, és ezért az átlagnak számító 34,5 hektár/MW területigénnyel számolunk [6], akkor 1.172.778 négyzetkilométer körül állunk meg. Ez egy akkora szélfarmot jelent, mint egész Franciaország. Kétszer.
Mellesleg az atomerőművek leszerelési költsége közel ugyanannyi attól függetlenül, hogy mikor állítják le őket, úgyhogy költség terén is jobban megéri addig üzemeltetni, amíg csak biztonságosan lehetséges, mert addig is nekünk dolgoznak.
...és köszönöm továbbá a Google-nek, hogy még hajnali háromnegyed egykor sem küldött el melegebb éghajlatra, amikor a szélturbinák villamosenergetikai ekvivalenciájára vonatkozó becslések felől érdeklődöm nála.
[1]: http://www.guardian.co.uk/news/datablog/2011/mar/14/nuclear-power-plant-accidents-list-rank
[2]: http://www.euronuclear.org/info/encyclopedia/n/nuclear-power-plant-world-wide.htm
[3]: http://www.wind-watch.org/faq-output.php
[4]: http://www.nerc.com/docs/pc/ivgtf/EON_Netz_Windreport2005_eng.pdf
[5]: http://www.klimabedrag.dk/attachments/Boone_GIS.pdf
[6]: http://www.nrel.gov/docs/fy09osti/45834.pdf
BTW, ez a két írás eredetileg a Facebookon jelent meg a jegyzeteim között, de úgy véltem, hogy előnyös volna egybegyúrni őket a téma hasonlósága okán.
Utolsó kommentek