Jóóóóóreggelt, Vietnám!

    avagy

Hogyan ébredjünk fel, ha biztosra akarunk menni?

Biztos mindenkinek ismerős a következő jelenet. Reggel megcsörren az az antipatikus ébresztőóra, és az agyonhajszolt, fáradt egyetemista hosszú évek alatt begyakorolt mozdulattal csapja le. Az óra megnyugszik, és csendben marad, de hősünk/hősnőnk agyában csak a mozdulat erejéig, vagy még talán addig se nyert teret az öntudat. A következő dolog, amire emlékszik, az az, hogy a hasára süt a Nap, és valami hülye érzés fogja el. Mintha elfelejtett volna valamit. Vagy lekésett volna valamit... Óhogyaza...

Igen, sokan szembesültek ezzel a problémával. És ahol felüti a fejét a kereslet, azonnal megjelenik hűséges követője, a kínálat. Lássuk tehát, milyen a választék, ha valaki hajlandó kicsivel több pénzt áldozni azért, hogy biztosan felébredjen egy megadott időpontig. Előre szólok, bőséges.

Mielőtt belevetnénk magunkat a szabadpiac áldásos forgatagába, szánjunk egy percet a probléma mérnöki szemmel való megközelítésére. Tehát mi is a gond a fenti esetben? Az, hogy az óra elhallgattatása nem igényel olyan szintű szellemi erőfeszítést, ami biztosítaná a felébredést. Kézenfekvő hát a megoldás: ahhoz, hogy az órát elnémítsuk, valamilyen komplex feladatot kell végrehajtani. Azonban a differenciálegyenletek és a többi hallgatószomorító zéhászökevény nem jöhetnek szóba, mivel ezzel a nem-mérnök vevők teljesen kiesnének a potenciális vevőkörből.

Lássuk tehát, mivel rukkolt elő a nagybetűs Ipar.

Első alanyunk, a DANGER BOMB CLOCK. Működése azon alapszik, hogy a riasztás elnémításához ki kell nyitnia a szemét a vásárlónak, meg kell látnia és rá kell fókuszálnia az órára, majd a három különböző színű lámpa közül meg kell keresnie azt, amelyik világít, és meg kell jegyeznie a színét. Utána az óra tetején levő három vezeték közül kell megkeresnie a megfelelő színűt, amin meg kell szüntetnie a kontaktust. Ebben és a visszacsatlakoztatásban a vezetékekbe épített banándugók segítenek. Okos ötlet, akár házilag is elkészíthető.

Szintén fizikai módszerekkel operál a CARPET ALARM CLOCK, amely akkor fejezi be a zajongást, ha a felhasználó teljes testsúlyával ránehezedik, azaz effektíve felkel. Persze ez után nem nehéz visszadőlni és újra elaludni, de egy kis akaraterővel és a készülék pár lépéssel arrébbhelyezésével ez a lehetőség könnyen elérhetetlenné tehető. Hiszen csak az első lépés nehéz, a többi már jön magától is.

Az eddigieknél kissé kifinomultabban működik a SFERA ALARM CLOCK. Egyedi módon az ágy fölé kell akasztani, méghozzá a plafonra. Mikor megszólal, könnyen elnémítható pusztán a megérintésével, igaz, csak időlegesen. Viszont minden érintéskor egy kicsivel feljebb emelkedik. Így eleinte még elég a kezét nyújtania a delikvensnek, később már fel kell ülnie, a végén pedig az ágy tetején állva kell nyújtóznia az óra után. Ezzel biztosítottnak látszik a test kellő mértékű, és ami talán fontosabb, fokozatos átmozgatása. Arra azért nem árt figyelni, hogy a Schönherz kollégiumban emeletes ágyak lesznek, ahol a plafon távolsága erősen korlátozza ennek az órának a használhatóságát. Helyette az előző eszközt javasolnám, hiszen a felső ágyra visszamászni elég reménytelen vállalkozás lenne félálomban.

Ennél is újszerűbben értelmezte az elektromosság alkalmazásával lehetséges függőleges mozgást (magyarázat itt) a FLYING ALARM CLOCK. Bár nem repül el, legalábbis nem az egész. A szerkezet valójában két darabból áll. Az alsó rész tartalmazza az órát és a csipogót, eddig teljesen szokványos. Itt azonban egy motort is beépítettek, ami a felső egység meghajtásáért felelős. Ugyanis az óra tetején egy helikopterrotorra emlékeztető pörgettyű kapott helyet, ami az ébresztés időpontjában az alatta elhelyezett motornak köszönhetően forgásba jön, majd felemelkedik. Egészen a plafonig, majd ott gellert kapva eltávozik a szoba egyik végébe. Mindezalatt az alsó rész vidáman sípol, és ezt egészen addig csinálja, amíg a felébreszteni kívánt egyén fel nem tápászkodik, meg nem keresi a rotort és vissza nem teszi az eredeti helyére.

Szintén a keresgélés és elkapás a fő profilja CLOCKY-nak. Ez a kis aranyos két terepjáró kerékkel van felszerelve, illetve belső konstrukciója akár egyméteres zuhanást is képes elviselni kockázat nélkül. Gondolom az eddigiek alapján már kikövetkeztethető CLOCKY működése. Amikor a júzer ébredni óhajt, ez a szerkezet elkezd csipogni, de egy pszeudo-randomgenerátornak is köszönhetően R2-D2 stílusában, hangmagasságában és hangerejével. Viszont az említett randomgenerátor nem csak a hangszórót vezérli, hanem két motort is, melyek segítségével CLOCKY a lemmingeket megszégyenítő bátorsággal indul felfedezni a hálószobát. Talán mondani se kell, hogy csak azzal lehet véget vetni a visításának, ha a júzer vagy egy kellően ideges szobatárs, rosszabb esetben egy szomszéd elfogja, és a megfelelő gombot megnyomja.

Az előzőek leghatásosabb tulajdonságait igyekeztek szem előtt tartani a mérnökök, amikor megalkották a PUZZLE ALARM CLOCK-ot. Nevéhez hűen valóban tartalmaz egy puzzle-játékot, de azt meg is követeli a felhasználótól, hogy kirakja. Méghozzá minden reggel. Jó hír, hogy csak négy darabos, rossz hír az, hogy ez a négy darab a beépített rugóknak köszönhetően igencsak véletlenszerű helyeken lelhető fel minden reggel. Természetesen keresgélés közben ez is csiripel. Az viszont mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy segít rendet tartani a hálószobában azáltal, hogy legalábbis heti rendszerességgel rákényszerít a szekrény mögé, illetve az ágy alá nézésre.

Megszállott lövöldözősjáték-rajongóknak ajánlott a LASER TARGET ALARM CLOCK. Ennél az óránál fontos, hogy minél messzebb helyezd az ágytól, csak a mellékelt távirányító maradjon a közelben. Reggel, mikor meghallod az ébresztést, nincs más dolgod, mint előkapni a pisztoly alakú távirányítót (feeling kedvéért a párna alól), és egy szép mozdulattal beletalálni a beépített lézerrel a céltábla közepébe. Mivel a célterület kicsit kisebb csak, mint egy centi, ha a legtávolabbi sarokba helyezed az órát, akkor pusztán matematikai esélye van annak, hogy félálomban eltaláld, legyél akármekkora über-hardcore-gamer. Így hát vagy lövöldözöl, míg össze nem jön, vagy felkelsz, és közvetlen közelről adod meg a kegyelemlövést az idegesítő zajládának. Igen ám, de csak ekkor jössz rá, hogy azalatt, amíg odaslappogtál a hang forrásához, már felébredtél annyira, hogy nem tudsz visszaaludni.

Ha végre sikerült felébredni az említett nem kimondottan kíméletes módszerek hatására, könnyen megeshet, hogy az átlagosnál ingerültebben kezdődik a nap. Ilyenkor jönne jól valami, amin kitölthetnénk a világ iránt érzett dühünket, fájdalmunkat, meg-nem-értettségünket, satöbbi. Természetesen erre is gondoltak a távol-keleti iparmágnások, és a szovjet fegyvergyárat átalakítva megalkották a HAND GRENADE ALARM CLOCK névre hallgató gyöngyszemet. Ez első látásra egy teljesen valódi kézigránátnak tűnik, de egy digitális óra van benne, ami egy kis ablakon és pár apró gombon keresztül kommunikál a külvilággal. Felhasználása igen sokrétű. Először is, képes csipogásával felébreszteni. Nem nagy szám, erről szól a cikk. Másodszor, ha a szomszéd ébresztett fel, és emiatt vagyunk morcosak, kezünkbe foghatjuk olymódon, hogy a számlapot a tenyerünk felé fordítjuk. Ekkor bekopogunk a hangoskodókhoz, és egy közepesen elmebeteg tömeggyilkos mosolyával felmutatjuk az órát (amiről ő nem tudja, hogy óra), majd finoman megkérjük őket, hogy ugyan fogják már be. Harmadszor, minthogy az Uráltól keletre igencsak tartós eszközöket terveznek a népek (leszámítva Kínát és Tajvant), és ebbe tényleg beleadtak apait-anyait, ez az óra MINDENT kibír. Azaz nem bánja, ha földhöz vágjuk, belerúgunk, kidobjuk az ablakon és átmegyünk rajta egy úthengerrel, vagy más módon adjuk tudtára, hogy szívesen aludtunk volna még öt percet. Persze, a kiadós testmozgás nem éppen az alvás elősegítője, így hát megint csak ott vagyunk, hogy a vérkeringésünk helyreálltával az agyunk is teljesen éber, alvásra gondolni sem bírunk.

Menedzser barátainkra is gondoltak az óragyárosok, nekik alkották meg a COIN BOX ALARM CLOCK nevű eszközt. Ez a kocka alakú kütyü az előzőekhez annyiban hasonlít, hogy szintén elkezd csörögni a beállított időpontban. A különbség, mint minden alkalommal, itt is a leállításban keresendő. Ugyanis itt nem mozog, nem világít semmi. Az egyetlen szembetűnő interfész egy keskeny rés a kocka tetején. Pontosan, helyes válasz. Ez az óra pénzt követel a csendért cserébe. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy egyszerre segít felébredni, és spórolni.

Ha az előző óra elég sok tapasztalati pontot gyűjt össze, és szintet lép, akkor lesz belőle a SnuzNLuz fantázianevű elmeszökevény. Ez oly módon igyekszik felébredésre bírni a jobb sorsra érdemes alvót, hogy minden egyes kilenc perc szundi, amit a gomb megnyomása előidéz, egy bizonyos összeg átutalását eredményezi egy előre megadott szervezet számára. Ugyanis ez az óra rendelkezik egy RJ45-ös csatlakozóval, illetve a haladóbb szellemiségűek részére wifi-vel. Amint csatlakoztattad a nethez, a mellékelt szoftverrel beállítod kedvenc bankszámlád számát és az átutaláshoz szükséges egyéb kis apróságokat (jelszó, pin-kód, és hasonlók), majd választasz ellenségeid közül egyet, és az ő számlaszámát is betáplálod. A többit már az óra magától is elvégzi. És Te tudod már, hogy mit jelent a /41 az URL-ben?

A tradícionális módszerek kedvelőinek, a barkácsolós típusoknak, no meg persze a spórolósoknak fogja megmelengetni a szívét a házilag készült tűzriasztós óra. Ez kis egyszerűsítéssel egy alap ébresztőóra és egy tűzjelző harang erőszakos összeházasításából keletkezik. A részleteket mindenki megtalálhatja itt, bár egy legalább másodéves villamosmérnök számára az ilyesmi pusztán ujjgyakorlat.

Aki azonban nem óhajt barkácsolni, vagy nem bízik abban, amit saját kezűleg rakott össze, de mégis szeretne egy légkalapáccsal egyenértékű hangerőre ébredni, annak sincs veszve az ügye, hiszen Amerikában már kapható a SONIC BOMB ALARM CLOCK. Igen, bevallom, ott az elején a légkalapács nem volt egészen helytálló. Hiszen míg egy légkalapács 100 decibel hangerővel bír, addig ez a szörnyeteg 113 decibelre van hitelesítve. És ha még ez sem lenne elég, akkor a mellékelt vibrációs egység a matrac alatt gondoskodik a valódi multimédiás ébredési élményről. Csak senki se gondoljon semmi rosszra.
Ja, és gondoltak a lányokra is. Még mindig semmi perverzió! Na, majd mindjárt.

Ha már lányok és multimédia ébredés, akkor térjünk el kissé az eredeti iránytól. Vannak olyanok, akik nem óhajtanak ilyesmi megrázkódtatásokra kelni, mint amilyeneket fent részleteztem. Sokan előnyben részesítenének egy halk, finom dallamot, valami kellemes illatot, egy finom ingert. Nem, fiúk, itt nem rólunk van szó, az más témakör, de hamarosan tárgyalásra kerül, ígérem ;). Itt a főszereplő egy elektronikus segédeszköz a PEACEFUL PROGRESSION WAKE-UP CLOCK személyében. Igazi főúri példány, ötcsillagos luxusdarab. Természetesen még mindig órákról van szó, még mielőtt meglódulna a fantázia. Ez a gáláns lovag harminc perccel a beállított időpont előtt halvány fénnyel világítani kezd, és fokozatosan növeli a fényerőt, mesterséges hajnalt idézve elő. A lámpa persze a fény mellett hőt is termel, amit a zseniális tervezők aromagyöngyök olvasztására, vagy illatos olaj párologtatására használtak fel, melyek a kívánt illattal töltik meg a szobát. Az már csak az egyén ízlésétől függ, hogy ez az illat rózsa, fahéj, jácint, levendula, vanília, ibolya, véreshurka vagy netalán kolbászos-rájás pizza. Tizenöt perccel az ébresztés előtt nyugis, természetből kölcsönzött melódia csendül fel, persze csak szép halkan, amit az illető választott ki a hat lehetséges hang közül. A nagy pillanatban pedig egy csörgés zárja a ciklust, egyszersmind jelezve az illetőnek, hogy bár az alvást helyettesíthette az illatfelhőben való zenehallgatással, azért most már tényleg fel kell kelni. Az már csak bónusz lehetőség, hogy az ébresztőórák Rolls Royce-a visszafelé is működhet, azaz illatozással és fokozatos elhalványulással segít álomba ringatni az unatkozó trónörököst.

A "lányok és multimédia ébredés" vonalról persze egy sokkal kevésbé előkelő irányba is el lehet térni. Ugyanis okos marketingesek észrevették, hogy sok férfi hajlandó khm, kompromisszumokat kötni, ha a nőkről van szó. Azaz igen sok olyan fizetőképes hím van a világon, akik még beszélni se nagyon tudnak nőkkel, nem hogy egyéb kellemes dolgokat művelni, főleg nem ágyban. És nagyon szívesen segítenek rajtuk, persze egy kis megkötéssel. Tehát ha szegény szerencsétlen pasi élő nőhöz úgysem juthat, legalább a hangjukat hadd hallja minden reggel. És nem is akármilyen hangokat, hanem egy éppen orgazmusát átélő hölgy hangjait. Az ötlet materializálódását rendkívüli fantáziadússágról tanúbizonyságot téve ORGASMO CLOCK-nak keresztelték. Akinek meg ez kell, az vegye csak meg. Csak arra figyeljen, hogy ha véletlenül egy élő nő kerül az ágyába, lehetőleg kapcsolja le az órát. A nők utálják a konkurenciát.

Érdekes marketingszociológiai és vásárlópszichológiai kutatás témája lehetne a következő darab, a VOICE INTERACTIVE ALARM CLOCK. Ugyanis eddig folyton olyan termékekről volt szó, melyek azáltal könnyítik meg az ébredést, hogy kényelmetlenné teszik a lehalkításukat. Ez az óra viszont érdekes módon pont a másik irányba tart, ugyanis egy rövid szócskával el lehet némítani, amihez még felébredni sem kell, hiszen sokan álmukban is beszélnek. De minthogy van, aki pénzt kér érte, így kell, hogy legyen valaki, aki ad is érte.

Persze mint minden termékhez, a csúcstechnológia az ébresztőórákhoz is beférkőzött. Az aXbo nevű osztrák cég alkotta meg a világ első, tudományos alapokon működő ébresztőóráját. Kis utánajárással kideríthető, hogy a tudományos világ igen sok dolgot tud máris az emberi alvásról. Például azt, hogy ciklikusan működik. Na persze nem a napi ciklusra gondolok, hanem a másfél-két órás ciklusokról. Van REM és NREM fázis, de innentől a lelkes kutatókra hagyom a témát annyival, hogy a Wikipédia nagyon sokat ír az Alvás című szócikkben. Ide csak annyi tartozik, hogy a NREM fázis alatt nem célszerű felébredni, ellentétben a REM fázissal. Ugyanis a REM fázis alatt nem túl mély az alvás, gyakrabban is mozgolódunk. Ezt használja fel az aXbo. Tartozik hozzá egy csuklószorító, melyben egy gyorsulásmérő foglal helyet egy rádióadó mellett. Alvás közben az egység méri és az órának sugározza a viselő mozgásának részleteit, amiből az óra kikövetkezteti, hogy a személy az alvás melyik fázisban tartózkodik éppen. Ezeket az adatokat nem csak pillanatnyilag számítja ki, hanem eltárolja, azaz képes hozzátanulni egy személy alvásciklusaihoz. Innen már pontosan tudja, hogy mikor célszerű felébresztenie a viselőt. Azaz hogy legfeljebb a beállított időpontig felébreszti, de ha úgy tűnik jobbnak, akár egy órával előbb is. Hát, semmi sem lehet tökéletes, nem?

Ha már a BME-VIK-en vagyok, és a villamosmérnököket elláttam két házi feladattal is, illendő lenne megemlékezni az informatikus kollégákról is. Hiszen ha már úgyis éjjel-nappal be van kapcsolva a számítógép, már csak a legális torrentek miatt is, és ott van a méregdrága 7.1-es hangrendszer, akkor miért ne használnánk a gép óráját? Valóban, házi feladatként bármely informatikus kaphatna ébresztőórát, aztán a funkcióknak csak a képzelet szabhat határt. Két változatot azért bemutatok, már csak címről is, hátha valaki még nem hallott a Google-ról.

Van ugye a low-end.
És ha nem is az AlfaClock a high end, de azért ez már elég sok mindent tud ahhoz, hogy megérje használni. Sajnos csak korlátozott ideig, de a fizetős változata természetesen korlátlanul használható. Aki meg nem akar fizetni, az így járt. Támogató és/vagy ellenző véleményeket szívesen veszek, utóbbiakat csak és kizárólag jobb és ingyenes alternatíva megjelölésével.

A végére hagytam egy érdekes kérdést. Hogyan ébredjenek fel a halláskárosultak? Milyen meglepő, erre is van megoldás. Méghozzá legalább kétféle.

Az első csoport a már ismertetett "mesterséges hajnal" kategóriába tartozó készülékeket fogja össze. Itt igazán csak a megvalósítás részletei érdekesek. Van led-es, van izzólámpás, és van olyan is, amit elég csak a sima lámpa csatlakozója és a konnektor közé dugni.

A másik csoport másik érzékre épít, vibrációval ébresztenek. Ide tartozik a légkalapácsos óra fentről, annak ugyanis ki lehet kapcsolni a hangját, hogy csak az ágyrezgető egység működjön, de van direkt hangtalan, csak rezgő óra is, méghozzá praktikus csipesszel, amivel a párnához rögzíthetjük, ahol a leghatékonyabban ébresztheti fel az alvókat. Nem túl meglepő módon ShakeAwake néven fut.

Konklúzió?
Hát, talán annyi, hogy könnyű sok pénzt haszontalan dolgokra elkölteni. Ébredni olcsón is lehet, csak időben kell aludni menni. Na jó, ez néha megoldhatatlan. De működő megoldás az is, ha a mezei ébresztőóránkat vagy telefonunkat karnyújtásnyinál messzebbre tesszük az ágytól, így máris a szőnyeges óra hatékonyságánál tartunk, méghozzá teljesen ingyen. Aztán sokan esküsznek az agykontrollra is. Már látom Orosz László fizikatanárt, professzor urat, a magyarországi szkeptikus mozgalom úttörőjét és elszánt aktivistáját, amint vérben forgó szemekkel cafatokra tépi az újságot (amiben ez a cikk eredetileg megjelent :P), esetleg az indexemet, de tényleg vannak olyan ismerőseim, akik évek óta használják, és minden reggel fel tudnak kelni időben, bármiféle technika nélkül.
Akinek meg ez is drága, az lopjon kakast, vagy aludjon a templom mellett.

Z