Kedves olvasó, ma két, sokak által ismert szerveződési formát fogok elemezni. Az egyik a birkanyáj, a másik a farkasfalka.

Kezdjük a nyájjal. Három fő alkotóeleme van, a pásztor, a kutyák és a birkák. A birkákat arról lehet megismerni, hogy egész nap csak esznek, alszanak, növesztik a gyapjukat és néha szaporodnak. Egyik fő ismertetőjegyük, hogy nem gondolkodnak. Legalábbis ez nem látszik rajtuk, vakon engedelmeskednek a pásztor döntéseinek. Jövőjükkel nem törődnek, múltjuk nem aggasztja őket.

A pásztor ezzel szemben teljesen más létforma. A feladatai kimerülnek abban, hogy dönt a nyáj sorsáról, illetve időnként megnyírja, néha pedig levágja és megeszi a birkákat. A birkák nélkül életképtelen, mivel belőlük él, a birkák őnélküle viszont nem azok.

A kutyák a két csoport között helyezkednek el. Termelő munkát ők sem végeznek, a pásztorhoz hasonlóan, viszont ugyanúgy nem gondolkodnak, mint a birkák. Az ő dolguk az, hogy a pásztor döntéseit érvényre hozzák, rákényszerítsék az akaratát a birkákra.

A pásztor vezeti a birkákat, ez a világ legtermészetesebb dolga. Irányítja őket, védelmet nyújt nekik a ragadozók ellen, döntéseket hoz helyettük. A birkák ezt elfogadják, még akkor is, ha számukra nyilvánvalóan rossz döntéseket hoz a pásztor, például ha megeszi őket. A kutyákat is elfogadják, mert tudják, hogy csak ők védhetik meg őket, ha jönnek a farkasok. Az benne van a pakliban, hogy néha őket is megharapják, de amelyik birkát megharapták, az nyilván túlságosan kilógott a sorból.

Az, hogy mindezért cserébe oda kell adniuk a nagyját annak, amit termelnek, kis árnak tűnik számukra. Viszont képzeljünk el egy másik világot. Nem kell túlságosan megerőltetni a fantáziánkat, csak annyi a különbség, hogy ebben a világban nincsenek ragadozók és mindenhol nő fű. Ebben a világban mind a pásztor, mind a kutyák feleslegesek. Hiszen a birkák védelemre nem szorulnak, irányítás nélkül is megtalálják a füvet, és ha senki nem veszi el tőlük azt, amit megtermeltek, akkor több marad nekik, vagy elegendő lesz kevesebbet "dolgozniuk", így több fű is marad.

A farkasfalka teljesen más módon épül fel, mint a birkanyáj. Nekik nincs természetes ellenségük, ha eltekintünk az emberektől. A falkában kétféle szerep van: tag és vezér. A vezér mindig az a tag, aki a legalkalmasabb erre a posztra. Amint a falka tagjai úgy látják, hogy a vezér nem jól dönt, valaki más veszi át a helyét.

A vezér dolga vezetni a falkát, döntéseket hozni helyettük. De ezt nem úgy teszi, mint a pásztor, aki előre int a botjával az árnyékból, és a kutyák máris terelik a birkákat. A vezér elöl fut a préda nyomában, példát mutatva a többieknek és bizonyítva, hogy érdemes a posztjára.

A vezér ezen felül nem is vesz el semmit a falka tagjaitól. Ő maga is vadászik, ő maga is részt vesz a falka "termelésében". Az elejtett zsákmányból általában több jut neki, de még így sem olyan aránytalan a munka-jutalom elosztás, mint a nyáj esetében.

A farkasoknál rendfenntartóra, parancsbetartatóra sincs szükség. Ugyanis a vezér olyan döntéseket hoz, melyek egybevágnak a falka tagjainak döntéseivel. Ha pedig mégis volna olyan tag, aki mást akar, azt vagy meggyőzik, vagy elhagyja a falkát.

Ez is alapvető különség, mivel a birkanyájból nem lehet kilépni. Ha egy birka el akarna kóborolni, a kutyák visszatartják. Ha mégis sikerülne neki, a pásztor visszahozná. Ha ezt elkerüli, akkor se képes életben maradni a nyájtól távol, hiszen nem szokott hozzá, hogy döntéseket kell hoznia, nem tud gondolkodni.

A magányos farkas egyáltalán nem életképtelen, csak kevésbé hatékony, mint a falka. A falka jobban tud vadászni, képes gondoskodni azon tagjairól, akik még fiatalok, már öregek vagy éppen betegek. A magányos farkas sokkal sebezhetőbb, de egyáltalán nem kizárt, hogy képes boldogulni.

Érdekes módon, az emberek még mindig nyájakban élnek, sőt, egyre inkább próbálják a pásztoraikra bízni a gondolkodást, a kutyáikra pedig a védelmüket a nem létező ragadozóktól. Ahelyett, hogy falka módjára azokat bíznák meg a vezetéssel, akik a legalkalmasabbak erre, azokat pedig, akik nem képesek a falkát követni, kitaszítanák maguk közül.