A Wikipédiáról már korábbi cikkeimben is tettem pár említést. Hasznos, és sok esetben egyenesen nélkülözhetetlen információforrás. Azért lett ilyen, mert nyílt rendszerű, azaz bárki szerkesztheti. Bárki beleírhatja azt, amihez ért, amiben ő a legjobb, amit ő fedezett fel.

Meg persze bárki beleírhatja azt, amihez nagyon nem ért, vagy azért, mert nem tudja, hogy téved, vagy azért, hogy "megvicceljen" valakit, valakiket. Ilyenkor jut szerephez a Wikipédia sasszemű és kíméletlen tisztogatóbrigádja, akik az ilyen módon módosított bejegyzések helyrepofozásáról gondoskodnak. A legjobbakat (legrosszabbakat?) meg kigyűjtik az utókor számára. Hogy a következő generáció is tudja, hogy:

• mi az a kambuluni mancséjkj,
• hogyan lehet spanyol masztiffot táplálni,
• a degu külsőre pont úgy néz ki, mint egy ló,
• a németek 1972-ben már képesek voltak az időutazásra,

továbbá megtudhatjuk az Ádizmus és a Blöáö titkait, megismerhetjük, hogy ki és mi is az a WÁP, hogyan kell kreptonálni, valamint hogy miről ismerjük meg a mucsajt és a retymetyütyüt.

Eddig elhallgatott részleteket tudhatunk meg Nabu-sur-cravate, Mozart, Katona Tamás Pitbull és Leah Dizon életéből, továbbá a Gliese 581c élővilágáról. Kiderül továbbá, hogy Alfred Naujocks is képes volt az időben utazni 8 (14?) éves korára, hogyan fogunk élni 2060-ban, végül de nem utolsósorban fény derül Negyedik Hokage kilétére.

Külön említésre méltónak találtatott az 1-2 V-os, 2-10 A-es, ceruzaelemről üzemeltethető LED, mely színezett vízzel működik. Lehet, hogy az író 2060-ból jött vissza az időutazó németek segítségével? Lehet. De valószínűbb, hogy simán csak debil.

Ja, és a link itt található :)

A kedves olvasó ide érve joggal morfondírozhat el a következő mintához hasonlóan:

"Hm. Ez eddig itt mind szép és jó és főleg még vicces is, de hát a címben ott bizony az volt, hogy oldalai, aztán közben meg csak egyetlen oldalra volt itt link. Hogyan is történhetett ez? Pedig ez a kedves szerző igazán nem szokott ilyen mértékű gazságokra vetemedni. Sajnos most elvesztettem a belé fektetett bizalmamat, és kénytelen leszek visszahívni a tegnap a részére átutalt tiszteletdíjat, sőt, még ügyvédet is kell hívnom, hogy kihúzzam őt a végrendeletemből."

Nos, ennek igazán nem örülnék, főleg az utolsó két intézkedésnek, így a címben implicit megtett ígéretet beváltva következzen egy másik, szintén Wikipédiás oldal, ezúttal a tudomány kevésbé jeles képviselőiről.

Valószínűleg mindannyian hallottunk már a Nobel-díjról. Amit olyan tudósok, orvosok, irodalmárok és békeközvetítők kapnak meg, akik az adott évben a legérdemesebbnek bizonyulnak a címre és a vele járó plakettre, valamint az egymillió dollárra. Azonban vannak olyan tudományos teljesítmények, melyek nem férnek bele a fenti kategóriába, viszont nem lehet elmenni mellettük említés nélkül.

Ilyen például a

• világoskék zselatin megalkotása,
• a csirketojás és a hidegfúzió kapcsolatának elemzése,
• 207 millió dollár elvesztése a tőzsdén egy állami tulajdonban levő cég birtokából és ezzel a chilei GDP 0,5%-os elherdálása egy állítólagos szoftverhiba miatt,
• a nedves fehérneműknek a termikus komfortérzetre gyakorolt hatásának vizsgálata,
• a faszénnel és folyékony oxigénnel történő 3 másodperces grillsütőbegyújtó módszer feltalálása,
• a negyed milliméteres hercegnők fosszíliájának felfedezése,
• a csirkék tollhullása alapján való tornádóerősség-meghatározó módszer kidolgozása,
• az ideális kekszmártogatási képlet meghatározása,
• a teaforralás szabványosításának előmozdítása,
• a lángszórós autólopásgátló feltalálása,
• a mágneses békalebegtetés,
• és még sok más, amit már az olvasóra bízok.

Szóval ezeknek és az ezekhez hasonló hatalmas teljesítményeknek a népszerűsítésére és a létrehozóik erőfeszítéseinek elismerésére alapították meg az Ig Nobel-díjat.

Minden további süketelést elkerülendő következzék hát maga a link, itt meg a hivatalos oldal olvasható, kicsit bőbeszédűbben, linkekkel tarkítva, de mivel az élet nem fenékig zsírostorta, angol nyelven.

Felettébb érdekes és említésre méltó megjegyezni, hogy a 2005-ben gazdaságtani Ig Nobel-díjjal kitüntetett Gauri Nanda megegyezik a korábbi cikkemben említett Clocky feltalálójával. Sőt mi több, a díjazásra érdemesnek ítélt életmű nem más, mint Cloky személyesen. Ennek fényében egyáltalán nem szabad meglepőd

And Now for Something Completely Different

"How to Recognise Different Types of Trees From Quite a Long Way Away"

No 1: The Larch